A fúvásos formázási eljárást belső és külső légáramok jelenléte jellemzi a szerszámfejből extrudált megolvadt parison között. A vágófej elején található egy hűtő- és méretező matrica, és egyes kialakítások gumidugót is tartalmaznak a méretező szerszám elején. A külső légáram által keltett pozitív nyomás felfújja a külső réteget, aminek hatására az a formaüreghez tapad, és kialakítja a külső hullámokat. A belső és külső légáram egyensúlyban van, a belső parison pedig a hűtő- és méretező szerszámhoz nyomódik, ami sima belső falat eredményez a csőben.
Az autóipari hullámkarton csövek egyfokozatú feszített fúvási módszere alacsonyabb feldolgozási hőmérsékletet használ, és alacsonyabb kristályosodási fokot eredményez. Ezért a maximális meleg-töltési hőmérséklet, amelyet elvisel, alacsonyabb, mint a két-lépcsős sztreccsfúvós eljárásé.
Bár a nyújtási, fúvási és hevítési folyamatok egy lépésben fejeződnek be, hűtésre továbbra is szükség van, ami tulajdonképpen meghosszabbítja a teljes formázási időt. A másodlagos feszített fúvási folyamat során az újramelegített gépjárműhuzalköteg hullámos csövet nyújtják, és a végterméknél 1-2-szer nagyobb térfogatra fújják. Ezután az autóipari huzalköteg hullámos csövét körülbelül 200 Celsius-fokra melegítik, ekkor a fűtött hullámos cső térfogata láthatóan csökken. A hőre zsugorított gépjármű-hullámcsövet ezután kinyújtják, és újra fúvással formálják, hogy a szétszerelés előtt elérjék a végső formát. A másodlagos feszített fúvóformázási módszer a következő jellemzőkkel rendelkezik.
A hevítési folyamat során alkalmazott magasabb hőmérséklet magasabb fokú kristályosodást eredményez az autós csőmembránban, ami lehetővé teszi, hogy magasabb meleg{0}}töltési hőmérsékletnek ellenálljanak, mint az egylépéses feszített fúvási eljárással. Továbbá a csőmembrán hőkezelése önállóan is elvégezhető, így lerövidül a teljes fröccsöntési ciklusidő és nő a gyártás hatékonysága.
